A szájszag rendkívül kellemetlen és sajnos még mindig a tabutémák közé tartozik. Mivel nem szokás szóba hozni, ezért gyakran az érintetteknek fogalmuk sincs e testi tünetük meglétéről, mivel ők maguk nem érzik.
Mi okozza a szájszagot – rossz leheletet?
A szájszagért a leggyakrabban az emésztőrendszert (és azon belül is a gyomrot) szokták felelőssé tenni, ez azonban tévedés. Habár gyakran maguk a fogorvosok is ebbe a hibába esnek, sokévnyi vizsgálat igazolta, hogy a szájszag és rossz lehelet oka a legritkábban keresendő a gyomorban. Az esetek kis százalékában egyes betegségek, mint pl. veseelégtelenség vagy cukorbetegség is rossz leheletet okozhatnak, azonban a szájszag leggyakoribb oka a szájüregben található. A Német Parodontológiai Társaság nagyszámú beteg vizsgálata után az esetek több, mint 90%-ában a fogágybetegséget jelölte meg a szájszag okozójaként.
A rossz lehelet rothadási folyamatok eredménye
A szájüreg baktériumflóráját alkotó milliárdnyi kórokozó az ételmaradékokból, lepedékből és vérből táplálkozik. Ezek a kórokozók a fogközökben, a fogak körüli ínytasakokban, a régi, rosszul záró tömések repedéseiben és a nyelvháton találhatóak a legnagyobb számban. A kórokozók azonban nem csak táplálkoznak, hanem emésztenek is: az általuk megrothasztott fehérjékből keletkező kénvegyületek eredményezik a rossz leheletet.
Mi is a szájszag kémiai képlete?
Hidrogénszulfid (H2S), metilmerkaptán (CH3SH), tiolvegyületek és dimetilszulfid ((CH3)2S)
Hol keletkezik a szájszag a leggyakrabban?
A szájszag és rossz lehelet legnagyobb részben a nyelvháton képződik: a nyelv felszínén található bolyhok és ízlelőbimbók közti mélyedések jó rejtekhelyül szolgálnak a kórokozóknak, a nyelv érdes felülete pedig jó tapadást biztosít az ételmaradékoknak, amit aztán a kórokozók megrothasztanak.
A szájszag és rossz lehelet megelőzése: mit tehetünk ellene?
- A lepedék és ételmaradékok eltávolítása: legalább napi kétszer alaposan fogat kell mosni!
- A nehezen tisztítható helyeket sokkal alaposabban kell tisztítani: elengedhetetlen a nyelvmosás és a fogközök tisztítása!
- A nyelv tisztítása önmagában 60%-kal csökkenti a szájszagot!
- A kivehető fogsorokat minden este a szájüregből eltávolítani és az addiginál sokkal alaposabban tisztítani, ápolni
- Rendszeres fogorvosi vizsgálatra és professzionális fogtisztításra járni
- Ínygyulladás esetén klórhexidines szájöblítőkkel (pl. Corsodyl vagy Curasept) 1-2 hétig öblögetni
- A fluoridzselék (pl. Elmex) rendszeres használata segít megelőzni mind a fogszuvasodást, mind az ínygyulladást, így javítja a leheletet.
Néhány gyors tipp és egyszerű fogás a szájszag ellen
- Elegendő folyadékfogyasztás: legalább napi 3 liter vizet igyunk! Ez megelőzi a szájszárazságot és lényegesen csökkenti a szájszagot, javítja a leheletet.
- Rendszeres fogmosás: ha kellően gyakran mosunk fogat, a fogfelszíni plakk nem tud érni és az agresszív, szájszagért felelős kórokozók nem tudnak megtelepedni a szájüregben.
- A tea, akár ánizs-, kömény-, fodormenta teáról, akár fekete vagy zöld teáról legyen szó, segít a szájszag és rossz lehelet leküzdésében. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a teákban található antioxidáns vegyületek (mint pl. a polifenolok) gátolják a kórokozók szaporodását. Hasonló hatása van a grapefruitmag-kivonatnak is.
- Xylit-tartalmú, cukormentes, mentolos cukorkák vagy klorofill-tartalmú drazsék is csökkentik a rossz leheletet.
- A petrezselyemlevél vagy köménymag rágcsálása étkezések között szintén leheletjavító hatású.
- Az öblögetésre vagy gargarizálásra használt vízbe cseppentsünk néhány csepp grapefruitmag – kivonatot, köményolajat vagy szegfűszeg-olajat és fogmosások után ezzel öblögessünk, gargarizáljunk.
