Nemcsak a nyelvészprofesszorok hangsúlyozzák a nyelv megtisztítását a helytelen kifejezésektől, a jó fogorvos is rendkívül fontosnak tartja a nyelv rendszeres tisztítását és ápolását.
Miért fontos a nyelvtisztítás?
A nyelvmosás kultúrája több ezer éves, az indiai jógakönyvek a gyakorlatok leírása előtti fejezetekben taglalják az alapos tisztálkodást, külön kiemelve a nyelvtisztítás fontosságát. Nem véletlenül. Ugyanis a szájüregben a kórokozók ott tudnak a legkönnyebben megtelepedni, ahol jól tapadó felszínt találnak. A nyálkahártya csúszós, a fogfelszínek (ha mossuk) simák, ezeken a felszíneken tehát nem tud sem lepedék, sem kórokozó megtapadni. Maradnak a fogközök és a nyelvhát.
Mi található a nyelvünkön?
A nyelv a felszíni érdességének köszönhetően jó tapadást biztosít a lepedéknek, a bolyhok és ízlelőbimbók közti mélyedésekben pedig kitűnően tudnak szaporodni a baktériumok. A száj egy zárt üreg, ezért azon belül szabadon közlekedhetnek a kórokozók. Ha este tökéletesen meg is mostuk fogainkat, de a nyelvünket nem, reggelre újra hemzsegni fognak a kórokozók a fogainkon is, fogszuvasodást okozva. Ugyanakkor sokan tapasztalják, hogy reggel rossz lehelettel ébrednek: a szájszag oka az alvás ideje alatt a nyelvháton elszaporodó kórokozókban keresendő: a szájflóra milliárdnyi baktériuma megrothasztja a nyelven található lepedéket.
Mik a nyelvtisztítás kellékei?
A nyelvtisztításhoz szükséges egy lepedékoldó zselé / krém, vagy ennek hiányában fogpaszta (fogkrém), illetve egy nyelvkefe és / vagy nyelvkaparó. A nyelvkefe rendszerint nagy, kerek kefe, melynek sörtéi rövidebbek és merevebbek a fogkeféénél. A nyelvkaparó egy hosszú nyelű, ívelt műanyag (ritkábban fém) penge.
Hogyan végezzük a nyelvtisztítást / nyelvkaparást?
A nyelvhátat alaposan, körkörös mozdulatokkal dörzsöljük be a nyelvtisztító zselével egy nyelvkefe segítségével. Ha nincs nyelvtisztító zselénk, használhatunk fogpasztát is. Ez is tartalmaz plakk lazító – lepedékoldó anyagokat. A felhordott zselét / krémet hagyjuk állnyi a nyelvháton néhány percig. Ez idő alatt fogselyemmel vagy fogközkefével kitisztíthatjuk a fogközöket. Ezután fogjuk a nyelvkaparót (a fogkefék fején található gumibordák erre alkalmatlanok) és a nyelvgyök felől indulva a nyelvcsúcs irányában borotváló mozdulatokkal kaparjuk le a nyelvhátat. A nyelvkaparót közben mossuk le folyóvízzel és a műveletet addig ismételjük, amíg a nyelvhát rózsaszín nem lesz vagy amíg a nyelvkaparó már több lepedéket nem tud összegyűjteni. A hagyományos fogmosás csak ezután következzen. Ha a nyelvtisztítás műveletét rendszeressé, a szájápolás részévé tesszük és napi szinten rutinszerűen végezzük, látványosan csökken a fogszuvasodási hajlamunk, búcsút mondhatunk a reggeli szájszagnak és az öklendezést okozó túlzott nyelvérzékenység is csökken. Reggelente friss lehelettel fogunk ébredni!