Számos vizsgálat és cikk foglalkozik azzal, hogy viseljünk maszkot, és ha nincs jobb, akár a sebészi maszk is megteszi. A WHO, CDC és más intézmények, hatóságok komoly kritikával illették a sebészi maszkot és viselését teljesen hatástalannak, feleslegesnek minősítették. A járvány előtt számos cég in vitro (azaz műszeres) vizsgálattal, laboratóriumi körülmények között tesztelte a maszkokat. Ezzel a módszerrel nyerik el a maszkok azt a bizonyos minőségi tanúsítványt is, amit gyártáskor rájuk nyomtatnak illetve a csomagolásban mellékelnek.

Egy kérdésre nem tudtunk eddig tudományosan igazolt választ adni: a sebészi maszk milyen áteresztőképességű magával a COVID-19 okozójával szemben valós körülmények között. Ezúttal in vivo vizsgálatnak vetették hát alá a sebészi maszkokat, hogy megtudják: képesek-e kiszűrni a koronavírust. A kutatócsoportot Nancy H.L. Leung, a Hongkongi Orvostudományi Egyetem Epidemiológiai Kutatóközpontjának vezetője irányította.
A vizsgálathoz 3363 személyből válogatták ki a tesztalanyokat, két fázisban. Végül 246 egyént válogattak be a tesztbe. Ezen vizsgálat során 122 véletlenszerűen kiválasztott résztvevő nem viselt maszkot 124 pedig viselt maszkot ugyanazon kilégzési mintavétel közben. A mintavétel kilélegzett levegőből (Gesundheit-II (G-II)bioaeroszol – gyűjtő berendezéssel) valamint orr-, orrgarat- és garatmintákból történt. A kapott mintákat RT-PCR (reverz transzkripciós polimeráz-láncreakció) segítségével elemezték. Ennek során a 246 résztvevőből 123-nál (vagyis 50%-uknál) találtak legalább 1 vírust: 111 esetben állt fenn valamilyen vírusfertőzés (humán koronavírus fertőzés 17 esetben, influenzafertőzés 43 egyénnél, rhinovírusos fertőzés 54 esetben, ebből egy esetben korona- és influenzavírus együttesen, illetve két egyénnél influenza-és rhinovírus együttes fertőzése áll fenn. A vizsgált személyeknek vegyesen kellett erőltetett kilégzést, köhögést és tüsszentést produkálnia.

Mindegyik koronavírus esetén, valamint az influenza- és rhinovírus esetén is az orrminták magasabb vírusszámot mutattak, mint a garatminták. A maszkot nem viselők között a koronavírus a nyálcseppek 30 százalékában illetve az aeroszol-cseppecskék 40 százalékában volt jelen.
Ezzel szemben azoknál, akik maszkot viseltek, sem a váladékcseppekben, sem pedig az aeroszol-cseppecskékben nem volt kimutatható a koronavírus.

A vizsgálat eredményeképp megállapíthatjuk, hogy a sebészi maszk viselése szignifikánsan csökkentette az influenza vírus RNS-t a légúti részecskékben és a koronavírus RNS-t az aeroszolban, illetve csökkenő tendenciát mutatott a koronavírus RNS a légúti cseppecskékben. Az eredmények azt mutatják, hogy a sebészi arcmaszk képes a humán koronavírus- és influenzafertőzés továbbadását megakadályozni.
Forrás: https://www.nature.com/articles/s41591-020-0843-2
Egy korábbi cikkben már kitértünk a maszkokra.