Foghúzás után mikor készülhet híd, implantátum vagy kivehető fogpótlás?

Gyakori kérdés a fogorvosi rendelőben – hisz ez mindenkit érint, aki foghúzáson átesett -, hogy mennyi ideig kell várni a csont gyógyulására, mielőtt végleges pótlás készül a kihúzott fog helyére.
A fogeltávolítás után csonthiány, az eltávolított fog koronájának és gyökerének megfelelő méretű és alakú szövethiány marad vissza, melynek gyógyulása és az állcsontgerinc stabilizálódása hosszú hónapokat vesz igénybe. Természetesen ezt a folyamatot előnyösen befolyásolhatja csontpótló kezelés alkalmazása, de sokan ezt a többletköltséget és – kezelést nem tudják vállalni, így megoldásként marad a hosszú várakozási idő. Mint ismeretes, foghúzás után keletkező foghiány pótlására három fő módszer áll rendelkezésünkre: kivehető fogpótlás, hídpótlás vagy implantátum (fogbeültetés).

Mennyi az optimális várakozási idő kivehető fogpótlás esetén?

Hazánkban általánosan elterjedt szokás, hogy a foghúzást követően egy hónappal már készül is a kivehető pótlás. Ez azonban felettébb előnytelen gyakorlat: az ilyen korán vett lenyomatokra készített pótlások alatt néhány hónap alatt olyan nagymértékben megváltozik az íny- és csonttalapzat, hogy attól a pótlások lazává válnak, billegni kezdenek és gyakran sajnos el is törnek. Ezeknek a pótlásoknak a javítása, alábélelése sem hoz tartós eredményt: a készítés után egy – másfél évvel bizony érdemes újat készíteni helyettük. A helyes eljárás e helyett tehát fél évig várakozni (ideiglenes fogpótlással akár hosszabb ideig is), majd azután elkészíttetni a végleges kivehető fogpótlást, így az tartósan stabil és kényelmes lesz.

Mikor készülhet végleges híd foghúzást követően?

Ha fogeltávolítás után türelmetlenségből idő előtt készül el a végleges híd, amikor az állcsontgerinc teljes gyógyulása még nem zajlott le, további csontátépülés, csontsorvadás és az íny alakváltozása várható. Ennek következtében a hídtest és az íny között nem kívánt rés képződik, melybe táplálék-maradványok ékelődhetnek be valamint esztétikailag és beszéd szempontjából is rendkívül hátrányos lehet. A minimális várakozási idő ezért ilyen esetben négy hónap, de ha nagyon tartós eredményt szeretnénk vagy elülső, látható zónába készül a híd, érdemesebb a foghúzás után fél évig ideiglenes hidat viselni és majd csak ezt követően elkészíttetni a végleges rögzített fogpótlást.

Foghúzást követően mennyi idővel történhet meg a fogbeültetés?

Ez a kérdés összetettebb: lehetséges akár azonnal, a foghúzással egy időben implantálni: ilyen esetekben sokszor csontpótlásra és más, kiegészítő beavatkozásokra is szükség van. Lehet fogbeültetést végezni néhány nappal a foghúzást követően, de lehet várni hónapokig, esetleg egy évig: ez mind a kezelendő terület állapota (gyulladások, fertőzések jelenléte), a páciens egészsége és testfelépítése, az implantátumok típusa és a fogbeültetés célja szerint változhat.

A fogselyem felesleges időpazarlás és többet árt, mint használ!

• Fogselyem használatára a felmérések szerint kevesebb, mint az emberek egyötöde törekszik rendszeresen
• A szakértők szerint a fogselymet rendszeresen használók többsége helytelenül teszi azt
• A helytelen fogselymezés a kórokozókat csak még mélyebbre juttatja az ínyszél alá
• Ez növelheti a fogágybetegség kockázatát és fájdalmas ínybetegséget okozhat

Folyton azt halljuk, hogy fogselyemmel tisztítsuk a fogközeinket, jóllehet ez nagyon körülményes, időrabló és sokszor fájdalmas. A felmérések szerint alig minden ötödik ember használja rendszeresen a fogselymet, a legtöbb fürdőszobában a fogselyem – tekercsek csak porfogók. Nemrég egy elismert szakember hívta fel rá a figyelmet, hogy ha helytelenül használják, a fogselyem bizony többet árt, mint használ. Hogy miért és milyen más módokon tarthatjuk fogközeinket tisztán, azt Seymour professzor, a Newcastle-i Egyetem parodontológus szakértője és a fogorvostudományok doktora magyarázza el.

Fogközkefével kíméletesebb a hátsó fogközök tisztítása
Fogközkefével kíméletesebb a hátsó fogközök tisztítása

Akkor mégis miért ajánlja fogorvosunk a fogselymezést?

Ennek egyszerű oka van: a fogselyem segítségével megőrizhetjük fogaink egészségét a fogközök kitisztítása, plakk- és lepedékmentesítése révén. Ha nem távolítjuk el, a lepedék összegyűlik, kémiai és biológiai érésen megy át és megbetegíti a fogínyt, gyulladást, csontsorvadást és fogszuvasodást okoz. A félreértések elkerülése végett le kell szögeznünk: a helyesen használt fogselyem nagyszerű eszköz arra, hogy eltávolítsuk a plakkot a fogközökből és az ínyszegély alól! De a fogselymezés olyan nagyfokú kézügyességet és kifinomult mozgás – koordinációt igényel, amivel az emberek többsége nem rendelkezik. Így ahelyett, hogy a plakkot eltávolítanák, szándékukkal ellentétben egyre mélyebbre juttatják azt, valamint fűrészelő mozdulatokkal elvágják az ínyt, további behatolási kaput nyitva a kórokozóknak.
A másik fő gond a rendszerességgel hiánya: úgy tűnik, mindegy milyen gyakran tanácsolja a fogorvos és dentál-higiénikus a fogselymezést, a szomorú valóság az, hogy a felnőttek alig 17 százaléka végzi azt rendszeresen, heti legalább három – négy alkalommal. És ennek a 17 százaléknak egy jelentős része helytelenül használja a fogselymet.
A tapasztalat tehát az, hogy fogselymezni nehéz és különösen nehéz jól végezni azt. Ideje tehát más megoldások után nézni!
A fogorvos – professzorok véleménye megegyezik abban, hogy sokkal jobb eredményt hoz az alapos fogkefehasználat, különösen az elektromos fogkeféé, kiegészítve fogközkefe és alkoholmentes szájöblítő alkalmazásával.

fogpiszkáló, fogközkefe, fogselyem hatása
fogpiszkáló, fogközkefe és fogselyem hatása a fogközre

Tippek és trükkök a leghatékonyabb fogmosáshoz:

  1. Fogmosás előtt kenjük végig a nyelvhátat és a fogakat fogpasztával!
  2. A fogkrémbe mártott fogközkefével tisztogassuk át a fogközöket!
  3. Használjunk elektromos fogkefét, melynek fejét hathetente cseréljük újra!
  4. Fluoridos fogpasztával mossunk fogat! Ha ínysorvadásban szenvedünk, válasszuk a legmagasabb fluoridtartalmú fogpasztát és a puha sörtéjű fogkefe – fejet!
  5. Elektromos fogkefével két percig mossunk fogat, de a legrosszabb esetben is legalább fél percig!
  6. Attól függően, hogy jobb- vagy balkezesek vagyunk, az átellenes oldalon felül lesz egy terület, ahol irányt váltunk a fogkefével: ezt a területet hajlamosak vagyunk kevésbé megtisztítani. Ezt az irányváltási területet mossuk meg újra!
  7. Köpjük ki a fogpasztát, de a lehető leghosszabb ideig (5 – 6 perc) még ne öblítsünk, hogy a fogpaszta minél hosszabb ideig érintkezésben maradjon a fogainkkal!
  8. Ezután nyelvkaparóval borotváljuk le a nyelvhátat, amíg az szép rózsaszín lesz!
  9. Sose mossunk fogat közvetlenül narancslé vagy cukros – szénsavas üdítők fogyasztása után: ilyenkor jobb csak vízzel öblögetni és később fogat mosni, a fogfelszíni felmaródások elkerülése végett.
  10. Ha biztosra akarunk menni, heti 1-2 alkalommal ellenőrizzük le magunkat plakkfestővel és egyszer hetente az esti fogmosás után használjunk szerves fluoridot!

Inlay, onlay: ragasztott betétek

A szuvasodás vagy sérülés folytán szerkezetileg meggyengült fogakat nem töméssel, hanem inlay-nek nevezett ragasztott betéttel célszerű helyreállítani. Különösen igaz ez gyökérkezelt fogak esetén, ahol a csücskök és zománcfalak rágóterheléssel szembeni védelme elengedhetetlen.

Mi a különbség az inlay és a fogtömés között?

Az inlay alapvetően úgy néz ki, mint egy előre elkészített tömés. A rendelőben kialakítják az üreget, lenyomatot vesznek róla és erre a lenyomatra fogtechnikai laborban elkészül a betét, mely nagyon kemény és ellenálló. Ezt az inlayt a rendelőben egy vékony réteg ragasztóval rögzítik a foghoz, melyet a ragasztás előtt mikro szemcséjű homokfújóval finoman felérdesítenek. Ha fog belsejébe ragasztjuk a pótlást, betétről vagy inlay-ről beszélünk. Ha a fog rágófelszínét teljesen beborító pótlás készül, azt onlay-nek (rátét) nevezzük.

Inlay
Szilárd tömés

Mikor előnyösebb az onlay mint a korona?

Míg a koronához a fog oldalfalait is elő kell készíteni, az inlayhez csak a ténylegesen károsodott vagy meggyengült részeket kell lecsiszolni. Ha nagyon kevés ép fogstruktúra maradt és a csiszolással csak kevés ép foganyagot kell feláldozni, viszont masszív fogműre van szükség, a korona a jó megoldás. Minden olyan esetben, amikor a fogból sok ép oldalfal maradt, de a fog gyökérkezelt vagy más okból meggyengült, az inlay vagy az onlay a választandó pótlás.

Inlay és onlay: ragasztott betétek
Inlay és onlay: ragasztott betétek

Miért kerül többe a betét mint a korona?

A bonyolultabb előkészítési folyamatok, a nehezebb fogtechnikai munkafázisok valamint a rendkívül anyag- időigényes beragasztási műveletek miatt az inlay és onlay költségesebb, mint a korona, de a többletkiadás megtérül: sok foganyagot megtakaríthatunk az alkalmazásuk révén.

Az inlay készítésének lépései
Az inlay készítésének lépései

Gyökérkezelés mikroszkóppal és nagyítás alatt

Egy fertőzés vagy gyulladás következtében a fogbél (a köznyelvben a fogban lévő „ideg”) olyan mértékben károsodhat, hogy a fog magától nem tud meggyógyulni, szükségessé válhat a gyökérkezelés.
A fogak gyökércsatornái a növekvő életkorral sokszor nagyon beszűkülnek, így szabad szemmel azokat megtalálni és kezelésüket elvégezni sokszor lehetetlen. Ha nem találják meg a feltárandó gyökércsatornákat, nem is tudják kitisztítani azokat. Egy többgyökerű fog esetén elegendő egyetlen gyökércsatornát fertőzötten hagyni ahhoz, hogy az egész fog gyökérkezelése kudarcba fulladjon. Sok fog megmentése azért válik nehézzé, mert a gyökérkezelés során nem találnak meg minden csatornát. Más fogak gyökérkezelése esetében a csatornák bemenetét megtalálják ugyan, de roppant kis átmérőjük miatt szabad szemmel képtelenség feltágítani, kifertőtleníteni azokat.

Miért szükséges a nagyítás?

Számos tanulmány bizonyítja , hogy fogorvosi nagyító illetve operációs mikroszkóp segítségével a gyökérkezelések hatékonysága és a kezelések pozitív kimenetele rendkívüli mértékben megnő: pusztán a felső első nagyőrlő (6-os) fog negyedik csatornájának megtalálási aránya szabad szemmel 17,2%, fogorvosi nagyítóval 62,5% míg operációs mikroszkóppal 71,1 %. (forrás: J Endod. 2002 Apr;28(4):324-7. Effect of magnification on locating the MB2 canal in maxillary molars. Buhrley LJ, Barrows MJ, BeGole EA, Wenckus CS.)
Ha a gyökérkezelés sikerét nem szeretnénk a véletlenre bízni és nem szeretnénk sok pénzt kiadni egy bizonytalan kimenetelű kezelésre, amit aztán újra meg kell ismételni, akkor olyan rendelőben végeztessük el fogaink gyökérkezelését és gyökértömését, ahol e kezeléseket nagyítás mellett végzik el.

Fejmikroszkópos gyökérkezelés
Fejmikroszkópos gyökérkezelés

Csak azt tudjuk kezelni, amit látunk!

A kezelési területet jól megvilágítva és felnagyítva lehetővé válik olyan struktúrák megtalálása és olyan szennyeződések eltávolítása, melyekre nagyítás nélkül esély sem volna.
A fogak jelentős része 3,5 x – 4,5 x nagyítással feltárható. Bizonyos esetekben azonban szükség van az ennél nagyobb nagyításra: ilyenkor kerül alkalmazásra az operációs mikroszkóp, mellyel akár 25x nagyítás is lehetséges.

Nagyítás fogorvoslás
Mit lát a fogorvos mikroszkóp illetve nagyító segítségével?

A gyökérkezelést mikroszkóppal és nagyítás alatt végezzük székesfehérvári fogorvosi rendelőnkben éppen azzal a céllal, hogy mi is biztosítani tudjuk a kezelések során, a világon jelenleg elérhető maximális pontosságot és alaposságot. A kezeléseket rendszerint speciális, nagy nagyítású fogorvosi nagyítóval, digitális gyökérhossz – bemérő berendezéssel és nagy felbontású digitális röntgenfelvételekkel kezdjük. Azokban az esetekben, amikor ezek az eszközök nem bizonyulnak elegendőnek, áttérünk a mikroszkópos gyökérkezelésre.

Mikroszkóp gyökérkezeléshez
Gyökérkezelés mikroszkóppal

A betegeik számára legjobb ellátást biztosító, alapos ellátásra törekvő fogorvosok a bonyolult eseteket mikroszkópos gyökérkezelésre felkészült, speciális gyökérkezelő rendelőbe utalják, ahonnan a gyökértömés befejezése után a páciensek visszakerülnek a beutaló fogorvosukhoz a további fogkezeléseik befejezésére.

Arcüreggyulladás és fogfájás kapcsolata

Az arcüreg és a felső fogak gyökerei olyan szoros kapcsolatban állnak, hogy sokszor a felső fogak gyökerei belenyúlnak az arcüregbe illetve az arcüreg nyálkahártyája lepelként borul a felső fogak gyökereire. Ebből a szoros kapcsolatból adódóan akár az arcüreg gyulladásai kihatnak a fogakra, akár pedig a fogak gyulladásai továbbterjednek az arcüregre.

Milyen kapcsolat lehetséges az arcüreggyulladás és a fogfájás között?

1. Fájhat az arcüreg a fogak miatt: ezekben az esetekben a beteg fogakból indul ki a fertőzés vagy a fájdalom és onnan terjed át az arcüregre.

a) arcüregbe kisugárzó fogfájás
b) fertőzött fog eredetű arcüreggyulladás

Az arcüreggyulladás és a fogak gyökerei
Az arcüreggyulladás és a fogak gyökerei

2. Fájhatnak a fogak az arcüreg miatt: az arcüreg heveny gyulladása kisugárzik.

Jellemző tünet: a felső fogak fájnak. Fájhat egy fog vagy a középvonaltól jobbra vagy balra eső fél fogív, ritkábban – kétoldali arcüreggyulladás esetén – mindkét oldali fogak fájnak. A fogakba sugárzó arcüreggyulladás az enyhe bizsergő fájdalomtól az egész arcfelet behálózó, szembe, orrszárnyba sugárzó erős fájdalomig terjedhet. A fogfájás lehet változó erősségű, az enyhe lüktetéstől a túlérzékenységig. Ilyenkor a fog a legenyhébb érintésre is heves fájdalommal reagál, az érintett oldalon rágási nehezítettség lép fel. A beteg pusztán a fájdalom alapján képtelen elkülöníteni a fogfájást az arcüreggyulladástól, de sokszor az orvost is megtéveszti, ha kizárólag a tünetek alapján állítja fel a diagnózist. Ha arcüreggyulladás okozta fogfájás miatt tévesen gyökérkezelik vagy kihúzzák a fogat, a tünetek a fogorvosi beavatkozás után sem szűnnek, sőt, gyakran erősödhetnek is! Amennyiben ezután antibiotikumot írnak fel a páciensnek és ennek hatására minden panasza megszűnik, az hamisan azt a látszatot keltheti, hogy a kezelt vagy kihúzott fog volt a fájdalom kiindulópontja, de a makacs fertőzés már az állcsontot is elérte, ezért volt szükség a gyógyszerre. Tulajdonképpen az antibiotikum hatására megszűnik az arcüreggyulladás és ennek következtében szűnik meg az állcsont fájdalma és a fogfájás is.

Orrmelléküregek
Orrmelléküregek

Hogyan derítsük ki, hogy arcüreggyulladás okozza-e a fogfájást?

A helyes diagnózis több lépésből áll:
1. A fogak vitalitástesztje.
Ennek egyszerűbb módját otthon is elvégezhetjük, ha minél hamarabb tudni szeretnénk, hogy valóban a fogunk beteg-e illetve ha szűkíteni szeretnénk a felkeresendő orvosok körét. Ha a felső, fájós fogainkhoz kis jégdarabot érintünk és a fogaink érzékenyek rá, de a fájdalom egyáltalán nem erősödik, akkor valószínű az arcüreggyulladás. Ha a hidegre a fogaink nem reagálnak, vagy netán enyhül attól a fájdalom, feltétlenül keressük fel fogorvosunkat!

2. Röntgenfelvétel és terhelési teszt.
A korábbi gyökértömések, a gyulladt és fertőzött fogak általában röntgenen felismerhetőek. Ha a fogorvosi vizsgálat nem hoz megbízható eredményt, mindenképpen várjunk a fogkezeléssel (különösképpen a foghúzással), míg a fül-orr-gégészeti vizsgálat le nem zárul!
3. Fül-orr-gégészeti vizsgálat
A felső fogak csoportos vagy egyenkénti fájdalma esetén ez a vizsgálat elengedhetetlen! Ha egyértelmű kapcsolat a fájdalom és egy esetleges beteg fog közt nem mutatható ki, a fül-orr-gégészeti vizsgálat lesz az, amit eldönti, hogy a fogfájás hátterében arcüreggyulladás áll-e.

Kivehető fogpótlás

Kivehető fogpótlás hallatás sokan egyből a teljes protézisre gondolnak, pedig a kivehető fogpótlásoknak számtalan más formája is lehetséges.

Miért kivehető a fogpótlás és mi a legfőbb előnye?

A fogpótlás a legtöbbször azért kivehető, mert kevés a megmaradt fog, amire támaszkodhat, így az ínyre és az állcsontra is nagy felületen támaszkodnia kell. A nagy felületek tisztíthatósága csak kivehető konstrukcióval biztosítható. Ilyenek a teljes kivehető fogsor vagy protézis illetve a részleges (a legtöbbször fémlemezes) kivehető fogpótlás vagy vázprotézis. Ez tehát a kivehető pótlások egyik előnye: mivel nem csak a fogakra támaszkodik, súlyos fogveszteség pótlására is alkalmas.
Azáltal, hogy a rágóerő jelentős részét az ínyre és az állcsontra továbbítja, a rögzítéséül szolgáló fogakat a kivehető fogpótlás csak kismértékben terheli. Kevés megmaradt fog esetén sokkal egészségesebb ezt a fogpótlást választani, mint erőltetni a rögzített pótlást, ami a maradék fogak gyors leépüléséhez, töréséhez és elvesztéséhez vezetne.

Miért előnyös a tisztíthatóság szempontjából a kivehető pótlás?

Egy másik oka a pótlások kivehetőségének a higiénia: a tisztíthatóság érdekében ínybetegségekre hajlamos páciensek esetében kivehető (teleszkópos) hidak, koronák készülhetnek. Az esetek egy részében a hagyományos hidak, koronák ideiglenes ragasztással kerülnek rögzítésre: ezek is kivehető pótlások, miként az ideiglenes pótlások is. Tehát a kivehető pótlások másik előnye: a rögzítő fogak tisztíthatósága.

Kivehető híd
Kivehető híd

A szájon kívüli tisztíthatóság hatalmas előny idősebb személyek esetén is, de gyengén látók vagy romlott mozgáskoordinációs (pl. agyvérzés miatt részlegesen bénult) emberek számára is: ahelyett, hogy komoly kézügyességet igénylő mozdulatsorral próbálnának fogközkefét, fogselymet és más, nehezen kezelhető eszközt beügyeskedni a ragasztott pótlások alig hozzáférhető réseibe, a szájuk rejtett zugaiba, a kivehető pótlás eltávolításával azt a kezükben tartva, egyszerű mozdulatokkal gyorsan és egyszerűen meg tudják tisztítani azt.
Egy különleges típusa a kivehető pótlásoknak a precíziós rögzítésű (ú.n. „csúsztatós”) protézis illetve a teleszkópos fogsor vagy teleszkópos híd. A kivehető fogpótlás kapcsolódhat finommechanikai rögzítőelem révén implantátumhoz is, ha maradék fog nincs. Bár sokan első hallásra idegenkednek a kivehető pótlásoktól, ezen félelmek teljesen alaptalanok: a jó minőségű, körültekintően tervezett pótlások nagyon kényelmesek, rövid viselési idő után megszokhatóak.

Teleszkópos fogpótlás
Teleszkópos fogpótlás

 

Cirkónium, tiszta kerámia vagy fémkerámia: melyik jobb? III. rész

Az első két részben a fémkerámiáról és a cirkóniumról szóltunk. A harmadik alternatíva a hordozóanyag nélküli színtiszta (földpát) kerámia vagy a lítium-diszilikát üveg (vagy prés-) kerámia, más néven eMax kerámia.  Ezt a két koronatípust azért soroljuk egy kategóriába, mert mindkettő esztétikája, allergizáló hatása és ragasztási módja azonos.

Mik a tiszta kerámia koronák, hidak és héjak előnyei?

  • A tiszta kerámia és préskerámia koronák a legélethűbbek: a  fénytörésük, fényáteresztő képességük, áttetszőségük, színhatásuk révén az élő fogra ezek hasonlítanak a leginkább. Ha elöl, a látható zónában kell egyetlen fogat koronával borítani vagy a középvonalhoz képest asszimetrikusan elhelyezett pótlást készíteni, ez a pótlástípus egyértelműen a legjobb.
  • A tiszta kerámia és préskerámia pótlások több ragasztási módszerrel is rögzíthetőek: ha magas esztétikai eredményre törekszünk, akkor adhezíven, ha pedig allergiamentesség a cél, akkor hagyományos módon.
  • Ebből az anyagból készíthető a legszebb és legvékonyabb héj: kontaktlencse vékonyságú borítást készíthetünk belőle a metszőfogakra.
  • A koronák széli záródása nagyon jó, alatta védve vannak a fogak, nem szuvasodnak és más módon sem romlanak.

kerámia híd

Mik a tiszta kerámia koronák, hidak és héjak hátrányai?

  • A tiszta kerámia pótlások maximális mérete egy fog, vagyis különálló héjak és koronák készülhetnek belőlük, de hidak nem. Ez azért van, nem annyira kemények és törésállóak, mint a fémkerámia pótlások.
  • Az üvegkerámia vagy préskerámia (eMax) pótlások maximum 3 tagú hidak lehetnek, de ennek az anyagnak a merevsége sem bír el egy teljes fogívre kiterjedő körhidat.
  • A tiszta kerámia és üvegkerámia / préskerámia / eMax koronák ára a legmagasabb az összes koronatípus közül.
  • Ha a legmagasabb esztétikai eredményt szeretnénk elérni, akkor a tiszta kerámia koronákhoz muszáj kompozit ragasztóanyagot használni a rögzítéshez (adhezív rögzítés), ami egyeseket allergizálhat ínygyulladást okozhat.

Mikor mit válasszunk tehát?

1.    Fémkerámiát akkor, ha nincs fémallergiánk, ha kedvező áron szeretnénk pótoltatni a fogainkat, ha csikorgatjuk a fogaink, vagy ha nagy pótlásokat kell készíttetnünk.
2.    Cirkóniumot akkor, ha fémallergiánk van, vagy a fémkerámiánál szebb pótlást szeretnénk és nagyobb hidakra van szükségünk.
3.    Tiszta kerámia / préskerámia / üvegkerámia / eMax kerámia korona a megoldás olyan esetekben, mikor héjat, szóló koronát vagy kis hidakat szeretnénk, főleg a metszőfogak területén és a látható zónában.

tiszta kerámia, cirkónium, fémkerámia 1
tiszta kerámia – cirkónium – fémkerámia 1
tiszta kerámia, cirkónium, fémkerámia 2
tiszta kerámia – cirkónium – fémkerámia 2

Cirkónium, tiszta kerámia vagy fémkerámia: melyik jobb? II. rész

Az első részben tárgyalt cirkóniumnak kockázatai is vannak: ellenőrizetlen forrásból származó tömbökből nem lehet megbizonyosodni annak minőségéről szennyezettségéről (pl. radioaktivitás stb.). Ezenkívül a frézelőgép késeit rendszeresen cserélni kell, amelyik fogtechnikán ezen spórolnak, ott gyorsan romlik a munka pontossága. Márpedig az igényesebb fogtechnikusok rendszeresen karbantartják a gépeiket és eladják a kopott késeket, amit más technikusok megvásárolnak…
A rágófelszín kialakításának alapossága is egy hibalehetőség, ezen a ponton a munkát megrendelő fogorvosnak van fontos szerepe, hogy arcívvel dolgozik-e és megköveteli-e az egyéni artikulátorban történő kerámia rétegzést. Sok múlik a fogtechnikus kézügyességén és alaposságán és azon is, hogy pontosan hány fokon zajlik a szinterezés.

fémkerámia korona

Mi szól a fémkerámia korona mellett?
Több mint 50 éves tapasztalat gyűlt össze az önthető fémvázakkal kapcsolatban, ezenkívül folyamatosan fejlesztik a leplező kerámiákat is.
A fémkerámia koronák esetén koronaszélek záródása nagyon jó (sokkal kisebbek a rések, mint a cirkónium esetében!).
A fémkerámia koronák hagyományos módon ragaszthatók (nincs allergizáló tényező).
Kombinált fogpótlások (nyomógombos, csúsztatós megoldások) csak fémkerámiával oldhatók meg.

Fémkerámia korona rétegei
Fémkerámia korona rétegei

Mik a fémkerámia korona hátrányai?
A fém koronaváz sokszor allergizálhat nem nemesfém ötvözeteknél. Az aranykoronák sokkal ritkábban allergizálnak, de sajnos ezek esetén is gondot jelenthet a palládium és más ötvöző fémek jelenléte az aranyötvözetben. Mindesetre manapság már részletes allergiatesztek állnak rendelkezésre és ezekkel kimutatható a páciens egyéni érzékenysége mindenféle fogászati anyaggal szemben. Így még a pótlás tervezési fázisában ki lehet választani azt az anyagot, amit a szervezete biztosan tolerál majd.
A fémkerámia korona fémvázát fényzáró réteggel, ú.n. opákerrel fedik le, hogy ne látsszon ki a kerámia alól. Ez sajnos a színt sokszor hátrányosan érinti.
A fémkerámia korona fényáteresztő képessége (és egyben élő fogakkal való hasonlósága) a kerámia réteg vastagságától függ, így ahol nem lehet sokat elvenni a saját fogakból (pl. alsó elülső fogak), ott nehéz a színt, a megjelenést széppé, feltűnésmentessé tenni. Még nehezebb egyetlen fémkerámia koronát ép, élő saját fogak közé elrejteni (ha csak egy fogat kell pótolni).
A következő részben a tiszta kerámiáról és préskerámiáról lesz szó.
(folytatjuk)