Gócbetegség, fogászati góc, fog eredetű góc

A góc és a gócbetegség

A góc egy idült vagy krónikus helyi gyulladás, melyből a kórokozók és azok toxinjai a vérkeringés segítségével a szervezetnek egy másik (közeli vagy távoli) pontján betegséget váltanak ki. Ez utóbbi betegség a gócbetegség.

A gócok nagy része rendszerint csak az után kerül felismerésre, hogy gócbetegség már panaszokat okoz. A tünetmentes gócokat sok páciens akkor sem szünteti meg, ha tud róla, hogy már jelen vannak. Pedig ezek rendkívüli veszélyeket hordozhatnak. Mivel sok esetben hosszú ideig rejtve maradnak a gócok és néha a gócbetegségek is, ezért minden gócbetegséget még nem is térképeztek fel, illetve pontos megoszlási statisztikák sincsenek még.

Mai tudásunk szerint a legismertebb és leggyakoribbként elkönyvelt gócbetegségek:

  • ízületi gyulladások
  • foltos hajhullás, arcszőrzet foltos ritkulása, kopaszodás
  • bőrkiütések, bőrelváltozások, ekcéma
  • reumás endocarditis (szívbelhártya gyulladás)
  • gyermekkori asztma

Mai tudásunk alapján a legismertebb és leggyakoribb gócok:

  • fogak és szájképletek idült gyulladásai
  • mandulák, középfül, arc- és homloküreg idült gyulladásai
  •  a vakbél, epehólyag, petefészek idült gyulladása
  • a szem kötőhártyájának gyulladása (conjunctivitis)

A fogászati góc

A fogászati gócok az összes góctípus 10 % – át teszik ki. Fogászati gócként határozhatók meg:

  • A fog eredetű góc

Fog eredetű gócok azok az elhalt vagy gyökérkezelt fogak, melyek gyökere vagy annak csúcsa körül a fogból származó fertőzés következtében helyi gyulladás alakul ki. Ugyancsak fog eredetű gócok a beékelődött és előtörni nem tudó fogak (főleg a bölcsességfogak és szemfogak) körül kialakuló ciszták.

  • A fogágy eredetű góc

A fogágy eredetű gócok közé tartozik a krónikus ínygyulladás és a krónikus fogágybetegség. A krónikus ínygyulladást sokszor figyelmetlenül nem diagnosztizálják fogászati gócként, pedig ugyanolyan veszélyt jelent, mint a fog eredetű gócok. A krónikus fogágybetegség a fogak körül az ínyben vagy a csontban kialakuló tasakok képződésével és folyamatos mélyülésével jár, melyek kezeletlen esetben a fogak kilazulását, elvesztését is okozhatják. A tasakok mélyén olyan sokféle és agresszív kórokozó gyűlhet össze, hogy az terheseknél akár spontán vetélést is okozhat!

Gócvizsgálat, gócszűrés

A fogászati góc fogalmával a legtöbben a fogászati gócvizsgálat során szembesülnek. Fogászati gócvizsgálatra a legtöbbször különféle műtétek előkészítésekor vagy bőrgyógyászok kérésére kerül sor. Fontos azonban a rendszeres gócvizsgálat a következő esetekben is:

  • ínygyulladás vagy fogágybetegség
  • gyökérkezelt vagy rezekált (műtött) fogak
  • erős hajlam fogszuvasodásra, gyakori mély fogszuvasodások
  • fogkőképződésre való hajlam
  • ki nem nőtt fogak
  • fogászati implantátumok

Ha a fentiek közül bármelyik szerepel a kórelőzményekben, legalább évente járni kell fogászati gócszűrésre.

fogászati gócok
A leggyakoribb fogászati gócok

Gócmentesítés

Az ínygyulladás és fogágybetegség kezelése a rendszeres professzionális fogtisztítás, fogkőeltávolítás és a személyre szabott szájhigiéné. A gyökérkezelt és műtéten átesett, rezekált fogak valamint a ki nem nőtt (impaktált és retineált) fogak esetén rendszeres röntgenfelvétel készítésével ellenőrizhetők. A fog eredetű góc felszámolása azzal is igazolható, ha a gócbetegség megszűnt. Amennyiben a fog eredetű góc felszámolása után sem szűnne meg a gócbetegség, további gócokat is keresni kell! Azonban tudnunk kell, hogy újabb vizsgálatok szerint a gócbetegség sokszor önállósítja magát és a góc felszámolása után sem szűnik meg! Ezért fontos minden góc felszámolása a lehető legrövidebb időn belül.

 

 

 

(Visited 2 594 times, 1 visits today)